Eléggé hosszú napon vagyok túl, de jó sok mindent láttam ma. Miután már 3 napja feküdtem a parton, úgy éreztem kéne többet is látni Baliról nem csak a partot, úgyhogy kerestem neten egy privát kalauzt, aki egész nap egyik pontról a másikig fuvarozott, és közben kicsit próbált mesélni is a környékről. Közben fel sorolta hogy milyen látni valók vannak Ubud környékén.
Hamar megegyeztünk, hogy engem mindenféle kézműves műhelyek nem érdekelnek, biztos érdekes, hogyan csinálják a batikolt kötényeket, meg a kő és fafaragásokat, de engem annyira nem hat meg.

Szóval kezdtük is rögtön az egyik víz esésnél, név szerint Tegenungan, szép környéken egy eléggé nagy vízesés, természetesen sok turistával, meg souvenir bolttal. 
Én kb 20 perc alatt megnéztem fénykép-fénykép, leízzadtam és közben örültem, hogy sprot cipőbe mentem, mert egy-két lépcső, híd eléggé bizonytalan, ha az ember nem vigyáz.

Aztán jött az egyik kedvencem, ahova tényleg el is akartam menni, még mielőtt ide érkeztem kinéztem, hogy érdekel ez nem más mint a majom erdő, azaz a Sacred Monkey Forest Sanctuary. Igazából egy mondhatnák, hogy templom kert, de inkább erdő, ahol a szerezetesek befogadták és etetik a majmokat, akik nagyon jól el vannak, és mászkálnak a turisták között. 
Azért már az elején elég sokszor figyelmeztetnek, hogy igen cuki állat, de vad állat, nem tudhatod hogy reagál a közeledésedre, és szeretik elkobozni az ételt-italt, és a csillogó tárgyakat. Úgyhogy kicsit félve indultam meg a túrának, miden értékemet, jó mélyre a táskámba raktam, és végig a fényképezőm volt csak a kezemben, még az órám se, de napszemüveg azért rajtam maradt. Szerencsére nem kellett rettegnem nagyon békés állatok, ha nem piszkálod őket nem fogalkoznak veled. Egyszer volt egy alkalom mikor egy lány kezéből majdnem kikapta a telefont, de a lány már tényleg az arcába nyomta, hogy fényképet csináljon, egyszer meg egy srác piszkált egy fekvő majmot, az is rámordult de semmi több. Úgyhogy ha betartod a szabályokat nem fognak foglakozni veled, és amúgy legtöbb helyen van szerzetes, akiknél adott esetben csúzli, bot miegymás van hogy rendre teremtsék őket.
Viszont a majmokat leszámítva nagyon gyönyörű maga az erdő is, a fák a kicsi patakocskák, itt egy kis út ott nagyobb, egyszerűen élveztem sétálgatni itt. Bárki is jön Bali-ra ne hagyja ki, még ha fél is a majmoktól, nem lesz gond, tényleg megéri.

Kb 1,5 órát sétáltam itt, majd mentünk is tovább. A következő megállónk a rizsföldek volt, persze előtte keresztül kasúl utaztunk Ubud városában, és meg kell mondani, ez is 2 oldalú van a helyi lakoksok által lakott rész, és van a turisták által Jóga megszállott hippi helyek persze bazár souvenir vásár mindenhol, meg mindenféle szálloda, Jóga központ masszázs-spa szalon. Viszont a másik nagyon szembe ötlő dolog az az iszonyatosan sok kóbor kutya mindenütt, az úton heverésznek, vagy csak sétálgatnak, és látszik hogy kóbor kutyák.
Eljutottunk a rizsföldekre is, nagyon szép még sose láttam élőben ilyen teraszos rizs termesztést, jó végig nézni, de ide se árt valami komolyabb cipő ha végig akarod sétálni, mert sáros, csúszós össze vissza lépcső és egyéb alkalmatosság szolgál, azt nem értem hogy a rízs termesztők hogy viszik a termést innen, de lehet nekik van titkos útjuk.

Utána következett a másik dolog ami nagyon érdekelt és tényleg jókor időzítettük mert én is már álmos lettem és az eső is el kezdett esni (elvileg esős évszak van, ma volt az első nap hogy esett), nem más volt mint a Kupi Luwek kávé termelői bemutató. Igazaból egy ilyen fél múzeum féle, ahol egy hölgy végig vezetett, hogy milyen kv fajok vannak, abból is 2 féle van a hím és a nő faj, elvileg a hímnek erősebb az íze és az illata, majd megmutatta, azt a bizonyos fajtát is amit a cibet macska szeret, és aztán el is mesélte, hogy igen a vadon élő cibet macska éjszaka végig sétát az ültetvényen, és a legjobb terméseket eszi le a fáról, majd magát a babot emésztetlenül kiüríti. Ekkor megmutatták a cibet macskát is legalábbis néhány befogott példányt, de mondták, hogy nem, nem ők termelik a kávét, ők gyümölcsöt kapnak, a vadon élők termelik. Aztán közben egy-két tea fajt is mutattak, legalábbis nem normál tea-levelet, hanem ginzeng, citromfű, gyömbér, stb növényeket amikből szintén lehet teát főzni, és még egy nyuszi is arra ugrált, mondta is a hölgy hogy szeretik nagyon, de sajnos kettőt már el kapott a piton, úgyhogy igen itt még kígyók is vannak, bár az nem házi állatként.
Majd a végén volt kis tea kostóló ingyen, plusz 80ezer Rupiáért (kb 1600Ft) egy csésze Kupi Luwek-et ki lehet próbálni. Ja itt meg említem a Luwek a cibet macska, és a Kupi a káve, úgyhogy lefordítva Káve Cibetmacska.
És épp jókor is sikerült a kostolóm mert nagyon eleredt az eső, én egy tető alatt szürcsölgettem a méreg drága kávét kint esett, nagyon hangulatos volt, viszont őszintén szerintem semmi hű de különleges íze nincs a kávénak, nem azt mondom hogy ittam jobb kávét is, de valahogy többre gondoltam íz világban.
Persze a boltba lehetett zacskóban is kapni, de mivel ott volt az ár is, (átszámítva kb 25ezer egy zacskó) úgy döntöttem, hogy maradjon csak a gazdagok kiváltsága.

Ezután jött egy kellemes meglepetés, mert felmentünk egy kilátóba ahol az egyik vulkánt lehet látni, és nagyon jól időztettünk mert addigra ott az eső elállt és felhők is lementek úgyhogy egy-két jóképet tudtam csinálni innen is.

Majd jött az utolsó állomás a Pura Tirta Empul, vagy angolul a Holy Spring Water Temple, magyarul én szent víz templomnak kereszteltem. Egy hindu templom, és itt vannak szabályok is. Az egyik hogy férfi és nő se lehet a templomban rövidnadrágban, úgyhogy rögtön rám is adtak egy kendőt ami szoknya ként vette körül a lábam.

Bent rögtön meg is láttam a helyszínt a szenelt vízzel, 2 nagy medence, ahol sok forrásból víz folyik, elvileg minden forrás egy-egy rossz szellem elmosója, de nem néztem utána, hogy melyik-melyik, ja igen természetsen van zárható tároló és öltöző, és adnak kendőt amivel a vízbe menjél, úgyhogy gondoltam miért ne próbáljam ki, levetköztem, felölöttem a kendőt, majd be a medencébe és itt jött, hogy lehet nem ártott volna tudni melyik mit mos el, mert én csak néhány alá álltam be ahol kisebb sor volt. Majd vissza öltöztem, vissza a száraz kendőt kicsit körbe sétáltam még a templomban, aztán kifelé jött az igazi souvenir bazár, szerintem azért kicsit durva hogy egy templom kijárata egy souvenir bazáron keresztül vezet, és itt is mindenféle fa és kőfaragások voltak, aminél egy-egynél meghökkentem, mikor is fából péniszt faragtak és árulták. Mármint, biztos vicces, meg minden de na templom után souvenir sor, és ott fapénisz, ez kicsit ledobta nálam az ékszíjat.
úgyhogy mentem is meg keresni a sofőröm, és mivel már közel fél7 volt így megyegyeztünk, hogy egyrészt már nincs nagyon nyitva semmi, másrészt úgy is látttam amit akartam, úgyhogy itt a vége irány vissza a szállodába

Így sikerült ez a laza 10órás mai túra tényleg sikerült elég sok mindent besűríteni amit lehetett
és még van hátra 2 teljes napom, aztán repülök haza.
ja képek itt: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.2587249871291530&type=1&l=127d4b9908